Hőszivattyú, napelem, napkollektor - Magyarországon
[Módosítás: 2022-09-18]
Mostanában több vállalkozástól is megkerestek - telefonon, amit különösen utálok -, hogy modernizálják a háztartásom energia/fűtés rendszerét.
Első rossz érzésem ezzel kapcsolatban mindig az volt, hogy nem is ismerik a jelenlegit. Egy ilyen beruházás - háztartási körülmények között, főleg utólagosan megvalósítva - valljuk be őszintén: nagyon sokba kerül. Ezért talán illene egy megvalósíthatósági és gazdaságossági vizsgálódással kezdeni, nem egy általános, csúsztatásokkal teli marketingszöveggel. Például javasolják a napelemet, de hát fogalmuk sincs arról, hogy a háztetőm északra néz...
Lehet, hogy maradinak tűnök, de nem vagyok a saját zsebem ellensége. Ezért összeírtam a legfőbb problémáimat. Az első, hogy megtérül-e. IGEN, de mikorra? Végrehajtok egy beruházást alaphangon egymillió forintért, amivel megtakaríthatok havi tízezer forintot. Így 8 évnél több alatt térül meg. Tudom, az energia árak rohamosan nőnek. De a beruházásoké sem lesz olcsóbb. És kalkulálni kéne a javítási, karbantartási költségeket is.
Csak az keressen meg, aki ezekre mindezt fegyelembe vevő gazdaságos megoldást tud nyújtani!
"Józan paraszti ésszel" átgondolva második problémám, hogy egy átlagos háztartásban télen kell a legtöbb energia - hiszen akkor fűtünk. No most Magyarországon
miből van télen a legkevesebb? Napsütésből és meleg levegőből. Tehát az összes olyan rendszer, ami ezekből nyer energiát, pont abban az időszakban működik a lehető legrosszabb hatásfokkal, legkevésbé megbízhatóan - amikor szükség lenne rá, mint például:
- napelem
- napkollektor
- hőszivattyúk közül a levegőkazán
Tehát ezekkel a rendszerekkel "függetleníteni magam az áram/gáz szolgáltatótól" gazdaságtalan és hatalmas felelőtlenség lenne a részemről! Így az energiaellátásom KIZÁRÓLAG úgy valósítható meg, hogy az áramszolgáltatóval szerződést kötök, hogy nyári időszakban én termelek többet, téli időszakban ők szolgáltatnak - azután elszámolunk.
A teljesség igénye nélkül nézzük meg a többi megújuló energiaforrást is:
- Talajkollektoros, talajszondás, talajvizes, masszív abszorberes hőszivattyú rendszerek:
Jó ötlet - már ahol megvalósítható. Egy panelházban hogyan is lehetne?
- Hulladékhős, szezonális tárolós hőszivattyú rendszerek:
Könnyen belátható - kicsiben nem megy, ehhez azért kell egy üzemcsarnok.
- Barlangi levegővel átszellőztetés:
Nagy ötlet, de az Alföldön nem fog sikerülni. Barlangjaink többsége természetvédelmi terület!
- Szélerőmű:
Energia előállítására jó, de azt tárolni is kéne. Panelben szintén problémás...
- Vízerőmű:
Energia előállítására - szerintem - a legszuperebb megoldás. Már ahol ugye lehet. Kicsiben szintén nem javaslom. Panel 6. emeleten sem...
- Biogáz előállítás:
Most még jóban vagyok a szomszédaimmal...
Lehet hogy a lista kissé szarkasztikusra sikeredett - ezért elnézést kérek. Szóval: hol is van az a megvalósíthatósági és gazdaságossági tanulmány?
Bármilyen energia akkor állítható elő a leggazdaságosabban, ha az minél nagyobb volumenben történik. Akkor a legüzembiztosabb is. Nem véletlenül alakultak ki a nemzetközi energia ellátó hálózatok. Háztartási szinten energia spórolás igazából a fogyasztás csökkentésével valósítható meg. És talán a társadalmi összefogással, hogy ne csak kormányzati marketing szinten létezzen a "rezsicsökkentés", hanem az energiaszolgáltatók extra nagy profitját valódi alkuval törjék meg!
Minderről részletesebben és szakszerűbben:
www.muszakiak.hu